Jómagam Tóth Györgyné Vaskó Erzsébet vagyok. 1955.Július 4-én születtem Hatvanban. A férjemmel Tóth Györggyel és mára fiammal Tóth Attilával foglalkozunk Fűszerpaprika termesztéssel. A fiam személyében egy méltó utódra sikerült szert tennünk, aki tovább tudja majd öregbíteni hagyományainkat, és tovább tudja majd adni szakértelmünket melyet mi is egykor  anyáinktól és apáinktól kaptunk meg. Boldogon élünk amely két megyével: Jász – Nagykun – Szolnok és Pest megyével határos. Három város öleli, Hatvan, Jászfényszaru és Tura.

A férjemmel majdnem 40 éve foglalkozunk paprikatermesztéssel. Először kis mennyiségben, kisebb területen történt a termelés,majd az évek alatt a vevőink kiszolgálási igényeire nőtt a termelés ami mára egy virágzó családi vállalkozássá nőtte ki magát.

A fűszerpaprika termesztése nem kizárólag megélhetési forrás a számunkra, hanem életformánkká szenvedélyünké vált az évek alatt. Ezt az érzést leginkább a borászathoz tudnám hasonlítani. Valljuk, hogy a Magyar levegőnek, napsütésnek és a szorgalmas  kezek által megdolgozott földnek nincs párja. Földünket egész évben családi kezek művelik. Augusztusban illetve szeptemberben szoktunk segítséget igénybe venni a paprika szedéséhez.

A Fűszerpaprika termesztés részeként a palánta kinevelésével is foglalkozunk. A Melegágyak gondos elkészítésével, majd a magok elszórásával megkezdődik a palánta nevelése. A magokat a Kalocsai kutató intézetből kapjuk minden évben. A vetés márciusban történik. A magokat melegágyakba és azon belül trágyás tápanyagban gazdag földbe vetjük. A magvetés után 2 héttel várható a magok kikelése aminek időtartama időjárás,leginkább napsütés függő.

A kelés után 5-6 héttel kerülnek ki a földbe a megerősödött palánták. A nevelés a már említett úgynevezett melegágyakban illetve hajtatóban történik. A palánta amíg nem kerül ki a földbe  fokozott figyelmet és törődést igényel. Folyamatosan változik a víz és levegő igénye függően a hőmérséklettől és a palánta fejlődési szakaszától. A palántákat fokozatosan kell felkészíteni a szabadföldi kellemetlenebb időjárási viszonyokra, hiszen ha ez nem így történik a palánta nagyon könnyen megbetegszik és ez a termés rovására válik. Fontos az állandó gyomlálás is,ellenkező esetben a gyomok elszívják a tápanyagot a palántától hiszen ők szeretnének érvényesülni mit sem törődve a palántával.

A kiültetés után sem igényelnek a palánták kevesebb törődést. Először is csatornákra,szabvány méretű csatornákra van szükség a palánta vízellátásához. A csatorna tetejére az úgynevezett bakhátakra kerül ki a palánta melyet gondos kezeknek kell a megfelelő távolságban egymástól, illetve a megfelelő magasságba palántázni.A távolság a tápanyageloszlás miatt illetve a bokrok sűrűsége miatt, illetve a gyomtalanítás,kapálás miatt fontos. A kapálás, árasztás áprilistól augusztus végéig tart. Paprikát kizárólag pirosan szedünk le,és az elején még zöldeket egészen pirossá válásáig rajta hagyjuk.

Folyamatosan kapálni, lazítani, cserélni kell a földet a palánták körül a gyökerek miatt.
Ha nincs eső márpedig,mostanság kevesebb, így a melegebb nyarak idején, egyre fontosabbá válik az öntözés vagy ahogy mi hívjuk “árasztás”.
Ahhoz, hogy tudjunk “árasztani” úgynevezett csatornákat kell készíteni. A földek végén mindig kell, hogy legyen egy fúrt kút amiből a vizet nyerjük. Ezt a vizet a már említett csatornákban kell elvezetni.

A paprika lelke a víz és a napsütés.